Oxigén és rák

Az oxigén szerepe a rák kezelésében

Minden ember anyagcseréje eltérő, ezért minden rákos beteg tumor anyagcseréje is eltérő. A rák valójában a genetikai mutációkhoz kötődő metabolikus diszfunkció, és az első lépés a harcban az anyagcsere szintjén van. Ez a megközelítés az, ami segített egy egyedülálló és sikeres kezelési stratégiát elérni.

Az oxigén szerepe a sejtek metabolizmusában

Életben maradásunk kulcsfontosságú eleme, minden egészséges sejtnek szüksége van oxigénre, alapvető szerepet tölt be az energia biztosításában. A rákos, mutált sejtek anaerob körülmények között, oxigénhiányos környezetben fejlődnek. Az alacsonyabb oxigénszint a sejt mitokondriumaiban fellépő diszfunkcióból ered. Ha ezek a problémák nem ellenőrzöttek, az további komplikációkhoz és az apoptózis (programozott sejthalálozás) meghibásodásához vezet. A mitokondriumoknak fő funkciója az energiatermelés, ATP – adenozin-trifoszfát előállítása, melyhez oxigénre van szükség. Ez a vegyület felel az agyműködésünkért, emésztőrendszerünkért, szívdobogásunkért és mindenért, ami energiafelhasználást igényel.

Tumorsejtek energiaforrása

A rosszindulatú, gyorsan növekvő tumorsejtek tipikusan rendkívül magas glikolitikus sebességgel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb szükségük van cukorra, mint a normál sejteknek. Ezt bizonyította az összes ráksejtben található, inzulinreceptorok abnormálisan magas szintje. A rákos sejtek előnyben részesítik az oxigénhiányt, glükózt használnak energiájuk forrásaként. A normál sejtekkel szemben a rákos sejtek átlagosan körülbelül 16-szor több inzulin-receptorral rendelkeznek. A rák genetikája korai szakaszában és késői szakaszában teljesen más. Ez az, ami a késői stádiumú rákot olyan összetett és nehezen kezelhetővé teszi – lényegében megpróbálja legyőzni ezeket a számos fejlett metabolikus változásokat.

Az angiogenezis és a gének

Az angiogenezis egy normál, egészséges sejtfolyamat, amelyen keresztül új erek alakulnak ki. Azonban ez is a biztosíték, amely elindítja a nem ellenőrzött növekedést, és a jóindulatú daganatokat malignus képződést felgyorsítja.

A hipoxia akkor jelentkezik, ha a test egy része nem rendelkezik megfelelő oxigénellátással. A hipoxia indukálható 1-alfa faktor (HIF-1-alfa) egy olyan fehérje, amelyet a HIF1A gén kódol, és meghatározó szerepet játszik a hypoxia sejtes és szisztémás reakcióiban. A rákos sejtek ezt a fehérjét használják fel vérellátásuk növelésére és terjedésére.

Az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) általában a sejtek növekedésére utal. Minden rákos sejtben megtalálható. Az EGFR túlzott expressziója azonban számos rákos megbetegedéshez kapcsolódik, például tüdő-, emlő-, prosztata-, vastagbél-, anális daganatoknál. Ez a receptor emelkedett kemoterápiás rezisztenciával is társul, ami olyan daganatokhoz vezet, amelyek nem kezelhetők. Ezenkívül az EGFR az inzulinhoz kötődik, így az anyagcsere útján a sejtben bekövetkező változásokat és növekedést táplálja.

A tumor M2-PK felfedezése azt bizonyítja, hogy a rákos sejtek az oxigénről a glükózra váltanak energiaforrásként

Az M2-PK (más néven PKM2) egy olyan enzim, amely fontos a tumor anyagcserében, amit 2010-ben a Harvard Medical School fedezett fel. Az M2-PK tumor segít a rákos sejteknek a nagyobb glikolitikus folyamatokra való áttérésében. Csak a rákos sejtekben találhatók meg, és nem a normális egészséges sejtekben, így az M2-PK kiváló markerként szolgál a kiváló növekedés vagy nyomon követés javulásának monitorozásában, attól függően, hogy a szintek magasak-e vagy alacsonyak-e.

Reaktív oxigénfajták és a kemoterápia

A kemoterápia és a sugárterápia a reaktív oxigén fajtákra (ROS) támaszkodik, és növeli a ROS stresszt. Az ROS lényeges mérgező anyagok, például a hidrogén-peroxid és mások, amelyek nagymértékben károsíthatják a sejteket. A ROS az oxigén metabolizmusának természetes mellékterméke, azonban a rezisztens rákok valójában saját antioxidánsokat termelnek a toxikus anyagok elleni küzdelemben.

A korai stádiumú rákos sejtek nem rendelkeznek ugyanolyan védelmi mechanizmusokkal, mint a rezisztens későbbi stádiumú rákos sejtek. Ez megmagyarázza, hogy a kemoterápia és a sugárterápia miért nem működhet a késői stádiumú rákokban. A válasz magában foglalhatja a ROS szintek tényleges növelését, így a terápia újra meg tudja ölni a rákos sejteket – ez az oxidatív gyógyászat terápiás célja, magas dózisú antioxidánsokat ad, amely ROS-t hoz létre, ahelyett, hogy megsemmisítené. Ebben a ROS formában az oxigén valójában lehetővé teszi a kemoterápia és a sugárterápia működését. Többféle DNS károsodást okoz a ROS-nal kapcsolatos oxidáció. Ez a hatékony rákkezelés célja, hogy ne csak a rákos sejteket ölje meg, hanem a genetikáját is. Sok esetben, ha az oxidatív terápiát megfelelően tesztelt kemoterápiával kombinálják, javíthatja a betegek általános kezelését.

Az itt közölt tartalommal nem szándékunk bármilyen állapotot vagy betegséget diagnosztizálni, kezelni, gyógyítani vagy megelőzni. Kérjük, forduljon orvosához!

Oxigénrendszert, esetleg hiperbár oxigénkamrát bérelne?
Amennyiben szeretne többet megtudni az oxigénnel történő kezelési lehetőségekről, küldjön nekünk üzenetet, és hamarosan kapcsolatba lépünk Önnel.

Megosztás: Facebooktwittergoogle_plus         Követés: Facebookgoogle_plusyoutube